én annyira-annyira nagyon szívből úúúúúúúúúútálom a telet és a hideget, hogy azt el sem tudom mondani. Erre tessék: februárban -20 fokkal, amikor már azt hinné az ember, hogy túl van a nehezén, ránkszakad a hidegség - a rontás. Hát kinek hiányzik ez? Így a hétvégi síelés is ugrott, mert azt ilyen nagy hidegben nem lehet, lefagy az arcod ahogy suhansz lefele. Így marad a korizás. Na de most nem a turistamágnes-szenzáció, hanem az Alte-Donau-ra megyünk. Ez a régi Duna, egy holtág, nyugi anyu, szépen be van fagyva és korcsolyázásra van kijelölve felügyelettel. Ha be is szakadna alattam, legalább kihúznak :D
És holnap halleluja: péntek!!!!!!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése