Becs - egyelore utoljara...

a világ legjobb...

... ANYUKÁJÁNAK!

Drága ancikám!

Kicsi szívem, de annál nagyobb szám, nagyon sok boldogságos névnapot kíván :)!

Millió zsák puszika :)

Kucika & Milan

annyira büszke vagyok Milanra...

... vagy ahogy Lilike mondaná Milankára :D

Képzeljétek mi történt ma! Milan felmondott a munkahelyén, mert ugyebár megyünk Ausztráliába (ja igen, megyünk Ausztráliába, ezt még meg se írtam a blogra - 2015. március 15-ig vízumképesek vagyunk, juhúúúú).
Na már most a főnöke épp most hívta vissza Milant, hogy beszélt a HR-essel meg a főnök-helyetessel és megpróbálna-e Milan Ausztráliából továbbra is a cégnek dolgozni. Hát ha ez nem, akkor mi az elismerés? A hétvégén átgondolhatja és akkor ők is utánanéznek, hogy hogyan lehet ezt megvalósítani, minden esetre ők szívesen megpróbálkoznának egy ilyen felállással, mert nagyon elégedettek Milan munkájával!!!!
Ez ugyebár az a cég amelyik az interjún közölte Milannal, hogy annyira meggyőző, hogy részükről rendben, fel van véve.
Mondanom sem kell, hogy már magának a kérdésnek is baromira örülünk, mert igen kijelenthetjük: Milan ért a munkájához, jól csinálja és ezt a cég is látja!
Nnnnna kérem szépen most hétfőig megy nálunk a filózás, hogy hogyan és mint legyen és ha nem is lesz az egészből mégse semmi, a tudat akkor is marad, hogy 4 hónap munkaviszony után ilyenre lenne hajlandó a munkáltató!

Örüljetek velünk/nekünk :DDDD

naaaaa végre...

... meleg van és süt a nap! Remélem így is marad és végérvényesen itt a nyár - miután múlt héten a nagy hideg és eső miatt lebetegedtem, amit hála a jó égnek péntekre sikerült kikúrálnom így akadály nélkül mehettem bele ebbe a gyönyörű hétvégébe. Ha egy szóval kellene a hétvégét leírnom: SZUPER! Annyira élvezem, hogy lehet menni és bicózni és nem kell a lakásban kuporogni :)Hát mentünk is ezerrel! Egész le is fáradtam mostanra. Bejártuk az egész Donauinselt. Szombaton "a hídtól felfele" és inkább átmentünk a csodás Alte Donau részére, ma pedig a hídtól lefele tettünk egy nagy kanyart.
Szombaton azt a szakaszt mentük végig biciklivel, amit előző héten Orsival gyalog - akkor az 4óránkba tellett, de most azért gyorsabbak voltunk a biciklivel, de mindenképp meg akartam mutatni Milannak, hogy mennyire varázslatos kis szakaszt fedeztünk fel Orsival - ahol mellesleg egy francia étterem is üzemel és életemben először megkóstoltam a CSIGÁT :D! Kicsit csalódtam benne, hiszen valami roppant undorítóra vártam, de semmi extra nem volt, olyan mint valami gumis husi, még ízlett is! Maga a környék pedig tiszta nyaralóhangulattal bír, mindenki fürdik, napozik, fagyizik, egyetelen gondja, hogy nagyon zsúfolt.

Aztán a szombat esténél mindenképp említést érdemel, hogy a csehek csoportelsőként jutottak tovább az európai focibajnokságon a lengyeleket elbúcsúztatva :DDD

Ma pedig legurultunk a Donauinsel déli csücskéig, ez már egészen Schwechatig ér így láttunk egy pár böszme repülőt elég közelről felszállni/landolni. És amit eddig még csak hírből hallottunk, azt ma a saját szemeinkkel tapasztalhattuk meg: a sziget ezen része majd teljes kiterjedésében egy nagy FKK övezet :) Életemben szerintem nem láttam összesen annyi meztelen embert, mint a mai nap alatt :D
Tulajdonképpen itt mindenre van övezet. Ma átgurultunk ugyebár egy nagy FKK-övezeten, aztán jött az az övezet, ahol a kutyák vízbe mehetnek (rendesen ki volt táblázva, hogy na itt szabad), ezután pedig jött a grillövezet, ahol mindenki veszett mód sütötte a husikat nem kis szagkavalkád volt ezen a részen. Persze én nem szívesen mennék ebbe a nyomorba sütögetni (hihetetlen mennyi család tömörült össze, pedig jó nagy szakasz volt kijelölve grillezni), minden esetre átgurulni köztük nagy élmény volt!

A túra végén Milan még megfürdött a Dunában, majd olyan 6 körül hazaértünk. Nagyon jó 2 napunk volt!

Jövő héten meg várjuk anyut és megyünk a) Cirque du soleil-re b) Donausinsel Fest-re :DDD

Szép hetet mindenkinek!

Ps.: a képek szombaton készültek a Florisdorfer Wasserpark-nál

azóta már barnábban nyomjuk

nézzétek milyen fantasztikusan kék a Duna itt!

KÉK Duna-ág, még a Balcsinál is kékebb, annyira hihetetlen!

önfotózásból már csillagos ötösünk van ám

ez meg már a Donauinsel középszakasza ami bár kevésbé elvarázslóan szép,
ellenben nincs is akkora tömegnyomor.
A képen Milan popójával :) plusz a két bicónkkal és egy ismeretlen férfi lábbal a háttérben :D

apunak...

... ha még olvas egyáltalán engem...

...a szeretetről:

"Az ember akkor szeret valakit, ha elfogadja benne azt, amit nem szeret. Szeress mindent és mindenkit olyannak, amilyen."

Madame de Pompadour

Frauenlauf...

futáson voltunk ma Orsival :D
Úgy kezdődött, hogy Orsi (aki a Danone-nál dolgozik) szólt, hogy a Danone szponzorál egy futóversenyt és a dolgozókat, meg azok ismerőseit benevezi, nem lenne-e kedvem nekem is menni. Hát persze, amúgy se egy nagy táv, futni meg jó! A futás előtti héten a cég még edzőt is biztosított a résztvevőknek, vele 2 órán keresztül volt futóedzés és olyan 8-8,5 km-t futottunk le. Az edzés közben voltak kitöréses menések, guggolások, karerősítések is. 
Aztán ma eljött a nagy nap, reggel 10-kor rajtoltunk Orsival. Olivér (Orsi barátja) és Milan mindeközben sörözgettek, hiszen a versenyen nők indulhattak csak. Maga a táv amúgy csupán egy kellemes 3 km volt, ezt 18 perc alatt sikerült abszolválnunk, azaz épp 6 perces kilómétert teljesítettünk (6 km-t 6,5 perces kilóméterekkel futok, szóval elégedett vagyok). A 78 indulóból 33. helyen végeztem, a 30 éves kategóriában a 12. helyre küzdöttem magam.
A célegyenesről Olivérnek a videóját a Facebook-on találjátok (https://www.facebook.com/photo.php?v=361263867266274 - ezt a megosztás funkcióval én is megosztottam, szóval remélem ti is látjátok), ami a következők miatt volt vicces:
a befutók keresztnevét a hangosbemondó állandóan mondta. Pl. 22-es rajtszámmal Dorina érkezik, mögötte kicsivel lemaradva Sabine fut.... Aztán jöttük mi :D  Idézem a szöveget: "Die Nummer 48, die Petri ...." - ekkor elolvasta, hogy Orsolya, es rájott fingja nincs hogy kéne ezt kiejteni, úgyhogy inkább elhagyta - " ... und die Stifan ..." - és ilyen lelki állapotban már a Réka is szinte kiolvashatatlannak tűnt az egzotikus ékezeteivel.


Íme a cél utáni pillanatokról egy kép (többi egyelőre Orsinál, illetve a Danone-nál van):

APEH....

... én mindjárt felrobbanok! Hogy (többek között) mennyire szar az apeh honlapja. Hogy mennyire nem lehet azon semmit megtalálni - hogy ez is kinek és minek jó?! És árulja már el nekem valaki, hogy mi a fenéért nem lehet nyomtatványokat pdf formátumban feltenni a netre és miért kell az a szar nyomtatványkitöltő program hozzá. Undorító, hogy ezen is mennyit kaszálhatott valaki... Tiszta agyrém....!

csak az vigasztal, ha ezt végre letudom, akkor azt hiszem már tényleg semmi hivatalos ügyintézni valóm nem lesz odahaza. Egészen majd a leendő Juza baba anyakönyveztetéséig, de az még jóval odébb van, addig még kiheverem ezt a traumát és van időm erőt gyűjteni az anyakönyv idegörlő rejtelmeihez. Mert hát a házasság anyakönyveztetéséből kiindulva (ami kemény kb. 3-4 hónap volt, szemben a cseh és osztrák 1-1 napos ügyintézéssel) tuti lesznek majd akadályok elrejtve a jó magyar bürokráciában....

hogyan lettünk TV-függők...

... de hála a jó égnek csak a hétvégére!
Még péntek este 20:15-kor kezdődött az RTL2-n egy jónak ígérkező "film", a "Game of Thrones". Mivel a teletext szerint 2011-es amerikai krimi, ezért gondoltuk megnézzük. Aztán éjfélkor véget ért a "film" a sztori kellős közepén és bemondták, hogy folytatás szombaton. Alig vártuk, hogy szombat legyen és megtudjuk a "film" végét, mi még ekkor is abban a hitben éltünk, hogy ez egy 2 részes TV filmsorozat lesz akkor, hiszen a leírásban szó sem volt arról, hogy holmi sorozattal lenne dolgunk. Így szombat 20:15-kor ismét beültünk a TV elé, de a sztori a péntekihez hasonló módon 00:15-kor ketté szakadt és egy kedves hang bemondta, hogy vasárnap este nézheti aki még akarja. Ekkor már kezdtünk elbizonytalanodni, akarja a fene életünk hátralévő részét 20:15-00:15 között TV nézéssel tölteni, de mivel a későbbi TV programban nem találkoztunk a "film" címével, ezért úgy döntöttünk, hogy üsse kő, mostmár megnézzük a végét. Így vasárnap 20:15-kor izgatottan vártuk a végkifejletet, ami ismét nem jött el, hiszen 23:50-kor a sztori tetőfokán egyszer csak vége lett. Semmi sejtelmes hang nem utalt arra, hogy akkor folytatás holnap, vagy jövő héten. Semmi! Vége! Éppen ezért első felindulásból nekiálltam kutakodni a neten, hogy mi a fészkes fenével töltöttük mi a hétvégénket. Hát kérem szépen mint kiderült a Game of Thrones egy HBO által készített sorozat, aminek az első évadját az RTL2 egy hétvége alatt lesugározta. Ekkor még naivan gondoltam magamban, mi majd letöltjük a 2. évadot, hiszen tényleg a legizgalmasabb résznél szakadt meg. De nem-nem! A 2. évad még el sem készült! Áprilisban fogják Amerikában játszani! Na ezért nem nézünk TV-t! Főleg nem sorozatot!
:D

kicsi a világ...

... de ennyire!


Még októberben Milan cseh ismerősei közül az egyik házibulit tartott, ahova minket is elhívott. Ezen a partin ismerkedtem meg Orsival (Milan ismerőse Orsi főnöke).

Amúgy ez egy igen érdekes parti volt a résztvevőket tekintve:

1 osztrák, 2 német, 3 magyar, 3 cseh, 1 ukrán, 3 francia, 1 litván, 2 orosz, 1 izlandi, 1bolgár. A többire nem emlékszem sajnos, de jól hangzik, nem? Amúgy onnan ez a nagy kavalkád, hogy a cseh ismerős cseh lakótársa a bécsi egyetem fordító és tolmácsképzésére jár. Az meg teli van külföldivel.

És akkor vissza a fősztorihoz.

Orsiék mindig mikor mennek haza Pestre, meghirdetik a fuvart, hogy magukkal tudnak vinni valakit, aki akar mehet velük az autóval (Tele-kocsi). A hétvégén náluk voltunk Milannal és kérdeztek minket a barátjával, hogy lenne-e kedvünk szerdán cocktailozni menni, mert 1eurós cocktailakció lesz. Mondtuk de, hogyne, menjünk mindenképp. Erre mondták, hogy az utolsó telekocsis utasukat is elhívják, egy magyar srác, aki nemrég költözött ki és jönne a lengyel barátnője is. Ekkor még nem sejtettem semmit. Hétfőn döbbentem rá: lehet, hogy ez a pesti szomszéd-Csabi haverja lenne? Erre felhívtam Orsit és kifaggattam, hogy mit tud. Annyit tudott a srácról, hogy Nagy Gy. Péter (én csak annyit tudtam, hogy Nagy Péter), informatikus és SAP-hez van köze (csak sejtetettem, hogy informatikus), lengyel a barátnője (ez stimmel), nemrég költöztek Bécsbe (csak annyit tudtam, hogy összeköltöztek vagy Ausztriában, vagy németben) és hogy a lengyel barátnőjével lengyelben ismerkedtek össze még az egyetem alatt (mintha rémlene, hogy Varsóban tanult volna egy darabig).

Ennyi egybeesés nem lehet :D, bár még csak egyszer találkoztam velük még az első silveres nagy közös szilveszteri partin, amikor 4 lakást nyitottunk össze a társasházban és engedtük egymásnak a vendégeket.

És igen, tegnap végre kiderült, a világ tényleg kicsi, mert hát persze, hogy ők voltak azok. Gondolom az ő párosuk is olyan ritka mint a mi cseh-magyar "kooperációnk" :D
Mikor megérkeztek, csak némán néztem rá, mire kb. 10 másodperc múlva leesett neki és megszólalt: "Simi (ő a Csabi-szomszédom alias neve) mintha említette volna, hogy ti is itt vagytok kint, de ekkora egybeesést!"

és a cocktail tényleg 1 euró volt :DDD jó kis esténk volt!

az úgy volt, hogy....

.... még novemberben magtaláltam Milannak az ideális melót. Egyetlen bibeje volt csak, hogy a melóhely Graz-ban lett volna. Nekem mindegy lett volna, hogy Bécs vagy Graz, de Milan nem akart költözni, így meg se pályázta az állást. Én viszont szépen elmentettem a céget az explorer-em favoritjai közé és állandó rendszerességgel ellenőriztem, hogy hátha keresnek Bécsben is munkaerőt (mert a cég profiljában volt bécsi telephely is).


És egyszer csak láss csodát megjelent a várva várt hirdetés! Egyből mutattam Milannak, hogy nincs kec-mec, ezt most megpályázzuk. Igen mi! Nem ő pályázza meg, hanem mi :D!

Épp nem dolgozott aznap amikor felhívták (akkor volt a bőrgyógyászati kisműtétje) és egy rövid kis telefonos beszélgetés után be is hívták interjúra. Múlt hét csütörtökön el is jött a nagy nap (aznap pont náthával feküdtem otthon), felöltöztettem a halványlila ingjébe, mert hallottam, hogy interjúra a legjobb színválasztás a lila (ezek után terjesztem az igét, mert Milannal bevált :D!). 13-ra ment a céghez és én izgatottam vártam a telefonhívását. Fél 14:00 - még nem hívott! Ez nagyon jó, nem tették ki egyből, azaz látnak benne fantáziát :)! 14:00 - még mindig nem hívott! Lehet több embert is behívtak és csúszásban vannak - gondoltam. 14:30 - még mindig semmi. Biztos tesztet is íratnak vele. 15:00 - és még mindig nem hívott. Lehet elfelejtett felhívni gondoltam. Aztán 15óra után egy kicsivel megszólalt a telefonom (végre). Milan volt az :)

- alszol? (mert hát ugye beteg voltam)

- nem

- ülsz?

- ahha

- felmondok a cégnél

- mi vaaaaaaan??????

Hát kérem szépen egyből felvették :DDDD!!!!! Volt egy 2 órás interjúja teszttel megspékelve (egy router konfigurációját hívták fel, ahol megfelelő lekérdezéseket kellett csinálnia, illetve el kellett magyaráznia, hogy mit lát a konfigurációban - jól hangzik, mi?). Végezetül kiküldték a szobából, de 2 perc után egyből vissza is hívták, hogy részükről rendben, őt választják! Hát nem csodálatos? Én olyan büszke vagyok rá! Milan igent mondott nekik, megbeszélték a következő lépéseket és így tegnap felmondott (harmadszor - ez is jó sztori, de most nem a történet része) a cundánál.

Május 2-án kezd Grazban az új cégnél, ott lesz 1 hónapig betanulni (hétvégére "hazengedik"). Mint kiderült a cég informatikai csoportja Grazban van, de mivel egy ideje nem találnak megfelelő szakembert Grazban, ezért berendeztek a bécsi irodában is egy informatikai részleget. Eddig Bécsben csupán az értékesítés dolgozott, de a tervek szerint most 2 fő informatikussal bővítik a bécsi csapatot. Ebből egy már megvan :)! Azt hogy pontosan mit is kell majd Milannak csinálnia ne kérdezzétek, mert a) úgyse tudom b) ha tudnám, úgyse értenétek. A lényeg, hogy a Cisco certifikációinak megfelelő a munkakör és különböző cégeknek kell az informatikai hálózatát működtetnie (konfigurálnia bizonyos biztonsági szempontoknak megfelelően) - Milannak ez baromi érdekes, roppant lelkesen tud róla mesélni :)

Hát röviden ennyi! Milan megtalálta az álommelóját (azaz én neki :D), mind szakmailag, mind fizetésben ezerszer jobb mint a mostanija. Amikor tegnap felmondott, a főnöke megkérdezte, hogy rá tudná-e venni valamivel a maradásra. És pont erről beszélgettünk otthon, hogy nem tudna olyat mondani, amivel rá tudná venni a maradásra. Maga a munka miatt. A mostani annyira untatja és semmi kihívás nincs benne és nem is ezzel szeretne foglalkozni. Májusig meg már féllábon is kibírja!

csak csendben csak halkan.....

.... hogy senki meg ne hallja!

szerintetek szabad postolni olyat, hogy valaki fel fog mondani a munkahelyén, ha még nem tette meg és nem tud róla senki, csak én, ő, meg az irodában vele együtt csücsülő kollegák?

gondolom azért nagyjából leeshetett :D

na szóval postoljam?

posta ötödjére és utoljára

ma felhívtak telefonon a postától, megkértek, hogy fáradjak vissza a 11. kerületi főpostára és adjam le a bankszámlaszámom nekik, hogy vissza tudják utalni a pénzt :D!!!!!!!!!!!!! Van igazság!
Amikor bementem a postára a hölgy már tudott rólam (ezek szerint a lassú, de kedves pasas tényleg tartotta a szavát), "áááá maga az aki nem akarja átvenni a csomagját, amíg nem kapja vissza a pénzét" (teszem hozzá 10.000 forintról beszélünk, ami szerintem nem kis összeg). Majd hozzáfűzte: "most sem kell átvennie, elég akkor ha megérkezett az utalás a számlájára". A jövő héten legkésőbb pénteken átveszem végre a csomagot és személyesen kézbesítem majd Orsinak a cuccost.
PONT

egy potitívuma azért csak volt ennek az egész dolognak: gyorsak! Ilyen fénysebességű ügyintézést azért ritkán látni.

póóósta - negyedszer

kaptam választ az ügyfélszolgálattól :D
megkértek, hogy ballagjak be a 11. kerületi főpostára (ez a mi kerületünk, ahol a csomagom is van) és ott indítsak egy kivizsgálást (Nachvorschung) 4 euróért. Amennyiben megállapítják, hogy a cím rendben van, akkor visszakapom a csomagom meg a pénzem (mármint a 4+15+20 euróm, azaz a kivizsgálás, az odaküldés és a visszaküldés díját). Ha megállapítanák, hogy a cím nincs rendben, akkor nem kapok vissza semmi lóvét, de 20 euróért továbbra is átvehetem a csomagom.
Hát elmentünk a postára, megmutattam a levelet a roppant unott ügyintézőnek, aki viszont igazán kedve kis pasas volt. Azt mondta ne fizessek, mert ez egy hülye ügy, felvette kivizsgáláshoz szükséges adatokat, megkaptam róla a visszaigazolást és mondta majd postán tájékoztatnak (szerintetek megkapom a postai tájékoztatást :D?).
Aztán megkérdeztük, hogy vajon március 19-ig kapunk-e választ, mert hát mi addig vehetjük át a csomagot, utánna meg a csomag megy Enns-be egy központi raktárba ahol elárverezik. A pasas megígérte, hogy a jegyzőkönyv másolatát ráragasztja a csomagunkra, hogy ne küldjék el raktárba és így később is átvehetjük. Szerintetek tényleg ráragasztja??? Hát remélem a legjobbakat!

Ma amúgy fájó torokkal és csorgó orral meg köhögéssel ébredtem, így idehaza maradtam. Havonta 2 napot lehet orvosi igazolás nélkül otthon maradni, ami tök jól jön ilyen esetekben.

Ja, és képzeljétek esik a hó :D! Tegnap előtt 15 fok volt, tegnap olyan 10, ma meg esik a hóóóó? Lehet épp emiatt betegedtem le, mert hát a kórokozóknak ez az ideális időjárás. De innen a meleg szobából a takaró alól ez nem nagyon zavar :)

posta - 3. rész

ma konzultálam a cég jogászával :D azt mondta, hogy ez nevetséges, át ne vegyem a csomagot. És megérti teljesen a felháborodásomat. Írjak szépen panaszlevelet, hogy legyen valami a kezünkben. Hát elég nehézkes volt 1000 karakterbe összefoglalni a lényeget (ez volt a megengedett max. karakterszám...).
Most várjuk a hülye posta válaszát, vajon mit lépnek erre:

"Sehr geehrte Damen und Herren,

am 23.01 verschickte ich ein Paket für €13,25(563861125872800014301005) an die Adresse von Orsolya Stifán (Xxxx u. x., 7400 Kaposvár, Ungarn). Das Paket ist dort nie angekommen. Am 01.03 erhielt ich eine Benachritigung von Ihnen, das ich das Paket (was ich nach Ungarn geschickt habe) für €20 entgelt abholen kann (bis 19.03). Die Adressierte hatte allerdings vor kurzem eine sehr interessante Konversation mit einer den Bote gehabt. Sie hat von jemandem anderen auch ein Paket erhalten (mit extra Wegbeschreibung - was ich lächerlich finde). Als der Bote das Paket übergab meinte er: "interessant! Letzte Woche hatte ich ebenfalls eine Lieferung in dieser Strasse aus Österreich, aber wusste nicht wo das liegt". Als die Adressierte meinte, dass es ihr Lieferung sein könnte, hat der Spediteur zwar kontakt mit der Zentrale aufgenommen, aber das Paket war schon weg.

Somit bestehe ich auf:

a) mein Paket ohne Entgelt

b) €13,2 5 Versandkosten

Danke,"
 
na majd jelentkezem, hogy mik történnek ezügyben, de még mindig felhúzom magam rajta (pl. amikor a jogász csajnak ecseteltem a dolgokat).

posta - 2. felvonás (és még nincs vége...)

hát voltunk a postán.... csomag nélkül távoztunk, sehogy nem akarták átadni nekünk a csomagot, mondván az illető nem vette át. Akárhogy állítottam, hogy az illetőt meg se találták...

Kaptunk egy központi ügyfélszolgálati telefonszámot, ahol tovább panaszkodhatunk. A csomagot március 19-ig vehetjük át 20 euró ellenében. Megkérdeztük, hogy mi törénik vele, ha nem vesszük át. Azt mondták, akkor elárverezik....

Hát itt tartunk. Soha többé nem küldök haza csomagot. Szerintem ezt buktuk, nem hiszem, hogy március 19-ig sikerülne hivatalos választ kicsikarni a postától :(

Orsi csak hogy tudd: roppant édes ruhákat küldtem a manóknak. Minden féle vidám kis pólót meg volt közte egy cuki kis nyári ruhcska Lilkónak :(

Hogy pukkadna meg a rohadt posta!

posta

ma arra értem haza, hogy a postaládában egy kis szelvényke fogadott a postától. Ma itt jártak, de mivel senki nem nyitott ajtót ezért nem tudták kézbesíteni a csomagom..... és most tessék kapaszkodni. A szelvényke szerint a csomag feladója O.Stifán és R.Stifán a címzett és potom 20 euró utánvét ellenében átvehetem a csomagom. Hát én olyan jó nagyot k*rva anyáztam mint egy kocsis! Ez az én csomagom, amit talán még januárban én adtam fel Orsinak! 15 eurót fizettem a kézbesítésért, de soha nem érkezett meg. Már Orsi is és én is jártunk érdeklődni a postán, hogy nem tudják-e merre lehet, erre most 20 euróért visszakapom???????? Holnap vagy szombaton megyünk Milannal balhézni a postára, majd beszámolok róla, hogy mit sikerült intézni, de ilyet még a világ nem látott. Hát hülyék ezek????? Elvileg ők jönnek nekem 15-tel, mert nem magamnak küldtem a csomagot, amiért fizettem azt nem kaptam meg! 20 euró?!
Mellesleg az meg hogy van hogy oda 15 vissza meg 20?????? Én komolyan, úgy felhúztam magam ezen a töketlen bagázson!

Csehben jártunk

Jajjj hát szuperjó cseh hétvégénk volt! Annyira nyugis az a hely! És még a hó is esett! Nem ám ilyen 10-15 fokos tavaszi időjárás volt mint Bécsben :)


Voltunk babanézőben péntek este (tudjátok ahol tavaly előtt abban a szörnyű balesetben meghalt a kisfiú.....). Született egy kislányuk Jolana, ráadásul az apuka (Milan unokatesójának a férje) egyben a 30. szülinapját is ünnepelte. Egész jóra sikeredett kis este volt, a család mellé barátokat is meghívtak és végre volt 2 srác is a társaságban, akik beszéltek németül! Volt csocsózás is, amit a koleszos múltamra való tekintettel ugyebár szeretek is és nagyjából tudok is játszani, szóval jól éreztem magam nagyon! Másnap azért egy kicsit fáradtka voltam (hajnali 2-ig voltunk náluk), de aznap gyakorlatilag nem sok mindent kellett csinálni: olvastam, filmet néztem, meg most nem jut eszembe a neve annak a játékgépnek, de olyan mint a wii játék, csak minden féle konzol nélkül. Egy kicsike kis kamera figyeli a mozgásodat és az alapján mozog a karaktered a játékban. Ez nagyon vicces ám. Miközben játszol készül rólad fénykép is, amit a menetek végén megmutat a játék és roppant érdekes pózokban vagy látható, ahogy a nappali közepén kifacsartan ugrálsz!

Aztán vasárnap ebéd után indultunk vissza egy kis svitavy-i é és brno-i megállóval. Jól feltankoltuk magunkat mindenféle cseh tejtermékkel meg úgy unblock cseh kajákkal, nyami-nyami!
 
Ma meg Milan nem is dolgozott, mert a homloka felett (ahol már a haja van) eltávolítottak egy szép kis zsírcsomót, olyan 1 euró nagyságút (eredetileg forint érmét akartam írni mércének, de rá kellett jönnöm, hogy foglamam sincs már, hogy mekkorák a forint érmék, durva, nem? Mert ha otthon is vagyunk, akkor mindenhol kártyával fizetek. Na mindegy, jó nagy darabkát nyisszantottak ki a fejéből). Már 3-4 éve egyszer ugyanonnan levettek neki egyet, de mostanra újra kinőtt. Szóval ma déltől levették neki, fél 3kor hívott, hogy túlvan rajta, de elég szép kis vérfürdő volt, folyt össze-vissza a vére és ráadásul most nem is moshat hajat. A doki minden esetre holnapra is kiírta, de hogy utánna hogy fog emberek közé menni, azt még nem tudja. Kíváncsi vagyok hogy néz ki! Nem ígérem, hogy töltök fel róla képet, mert hát ahhoz azért túl hiú a kis lelke, de ha sikerülne esetleg lencsevégre kapnom, akkor e-mailben majd küldök képet haza a családnak :D

:D

most nézem csak, hogy a blogoldalam háttérképe a nyári alte Donau :D na ez a hatalmas vízmennyiség van most befagyva!

korcsolyázás az alte Donau

most hétvégén is voltunk kint korizni az alte Donau-n (holtág) és most vittünk ki magunkkal fényképezőt is. Sajna a jég alig látszik, mert esett a hó, múlt héten kellett volna fényképezni. Akkor le lehetett látni a víz aljáig, gyönyörű látvány volt!

hideg van....

én annyira-annyira nagyon szívből úúúúúúúúúútálom a telet és a hideget, hogy azt el sem tudom mondani. Erre tessék: februárban -20 fokkal, amikor már azt hinné az ember, hogy túl van a nehezén, ránkszakad a hidegség - a rontás. Hát kinek hiányzik ez? Így a hétvégi síelés is ugrott, mert azt ilyen nagy hidegben nem lehet, lefagy az arcod ahogy suhansz lefele. Így marad a korizás. Na de most nem a turistamágnes-szenzáció, hanem az Alte-Donau-ra megyünk. Ez a régi Duna, egy holtág, nyugi anyu, szépen be van fagyva és korcsolyázásra van kijelölve felügyelettel. Ha be is szakadna alattam, legalább kihúznak :D
És holnap halleluja: péntek!!!!!!!!

koripálya, kicsit másképp

A karácsonyi vásár végeztével beköszönt a koriszezon a Rathausplatz-on.
Még soha nem volt olyan hosszú pályarendszere, mint idén:

Fent van egy nagy pálya, lent egy kisebb és az egész parkban kis utak vannak, ahol szigorúan jobbkéz szabály van érvényben. 3 körforgalom is van! Nagyon hangulatos ám a parkban a fák közé fektetett utakon korizni. És mindenhol szól a zene! Meg az is nagyon jó ám benne, hogy 1-80éves korig minden korosztály képviselteti magát, és van egy csomó kezdő és ez senkit nem zavar meg nem ciki.
Az egyedüli bibije, hogy elég drága mulatság: 6 euró egy jegy. Ez elvileg egész napra szól (este 10-ig), de hát 3 óránál tovább nem nagyon lehet korizni és nincs félnapi jegy, vagy órás jegy sajna. Mi élelmes kelet-európai módszerrel távozáskor el akartuk adni a belépőinket (ami egy plasztik kártya), de voltunk olyan szerencsétlenek, hogy egy japán turistacsoporttal próbálkoztunk, akik elég szkeptikusan fogadták a felvetésünk és mire nekiálltunk magyarázkodni, addigra ránkszóltak a szervezők, hogy mégse kéne :D Na majd legközelebb! Vagy olyantól vesszük meg, aki már láthatóan készülődne haza.
De amúgy csúcs-szuperkirályságosság ám ott korcsolyázni!

az elégedetlenkedőknek

én nem tudom egyesek honnan vesznek energiát arra, hogy blogokat írogassanak RENDSZERESEN :o Nálam a rendszeresség 1-2 hónapot jelent :) ha nem többet. Minden tiszteletem azoké, akik hetente új bejegyzést produkálnak!
Itt jegyezném meg a szokásos észrevételemet minden elégedetlenkedőnek, aki hiányolja tőlem az életjelet, hogy ez vice versa is igaz ám....
Pußka!

Síelni voltunk

Schladming - 14+15. január 2012
Milant és engem remélhetőleg felismertek :D
A zöld kabátos pedig a szlovén kollégánk Evgen - akinél már jártunk Ljubljana-ban és ő is járt már nálam Budapesten.